2009. szeptember 9., szerda

Viselkedési zavarok

Ugrál a kutyád?

És ha már ugrál, hogyan tudom erről leszoktatni? Adunk néhány kutyanevelési tanácsot.

 A kiskutya mindenkinél próbálkozik a felugrálással, és aki nem tudja kellőképpen kifejezni nemtetszését, azzal egész életében ezt fogja játszani. Mindenkinek saját magának kell elérnie, hogy kutyusa ne ugráljon rá. Meg kell tanítanunk kutyusunknak, hogy mit szabad és mit nem.
A nevelésben legyünk MINDIG következetesek, tehát amikor koszos ruhában vagyunk, vagy éppen játszunk vele, akkor sem szabad engedni vagy ölben simogatni, mivel ebünk nem tud majd különbséget tenni az alkalmak között. Így, ha azt szeretnénk, hogy ne ugráljon, akkor azt soha nem szabad engednünk.
Hogyan szoktassuk le?
Ha már felugrál a kutyus, akkor erről a következőképp tudjuk leszoktatni. Amikor a kutya éppen készül felugrani, akkor meg kell állni biztosan fél lábon, a másikat pedig térdben behajlítva magunk elé kell tartani.
Elég csak addig a pillanatig, amíg a kutyát megakadályozzuk, hogy hozzánk közelebb érjen. Így a mellkasával fog ütközni a térden, ami elég kellemetlen számára (de vigyázzunk arra, hogy ne üssük meg nagyon, csak éppen annyira, hogy ne érjen el minket). Érdemes mindig egy tiltó parancsot is alkalmazni ilyenkor (pl. rossz, nem szabad, fúj stb.). Ha továbbra is próbálkozik, a lábemelés legyen kicsit határozottabb, így a kutyát, már nem csak távol tartjuk, hanem kicsit meg is lökjük a térdünkkel, így a kellemetlen hatás miatt hamarosan abbahagyja az ugrálást.
Ha a felugrálás ruhatépéssel vagy rágással párosul, akkor kézzel csapjunk az orrára, amihez használhatjuk ugyanazt a parancsot, mint az ugrálásnál. Ha olyasvalaki érkezik a családhoz, aki nem tud elég határozott lenni a kutyához (pl. idős, beteg vagy kisgyerek), akkor ne hagyjuk felügyelet nélkül, illetve fogjuk meg vagy zárjuk el a kutyakölyköt. Idővel úgyis mindent megtanul, hiszen okos állat.

Figyelemre vágyó kutyák

Ne kiáltsunk a kutyára, mert azt fogja hinni, hogy mi is izgatottak vagyunk. A legjobb, ha figyelmen kívül hagyjuk ugatását, amíg csak tudjuk, és inkább szoktassuk meg azokkal a dolgokkal, amik idegesítik.
  Kezdjünk engedelmességi gyakorlatokat végezni olyan alkalmakkor, amikor a kutya elkezdene ugatni. Így például, ha kutyánk vadul ugatva fogadja a postást, szoktassuk arra, hogy nyugton üljön. Olyan parancsszót is kitalálhatunk, ami megengedi a kutyának, hogy ugasson, pl. vendégek érkezésekor. Használjuk a korábbiakban leírt idomítási gyakorlatokat, és ne felejtsük el, hogy kitartónak és türelmesnek kell lennünk. Kellő idő és türelem ráfordításával egy kutya megtanítható arra, hogy csak engedéllyel, vagy csak konkrét körülmények között ugasson.
  Azok a kutyák, amelyek őrzés közben ugatnak, általában a veszély eltűnt után elcsendesednek. Némely kutya azét "védi" a házat, mert nem biztos abban, kitől függ a látogatók érkezése. Az ilyen esetekben fontos, hogy megtanítsuk kutyánknak, mi irányítjuk a látogatókat (habár a kutya védelmező viselkedése valószínűleg megmarad, ha egyedül van otthon). Az ilyen domináns egyedek gazdáinak ki kell mutatniuk "falkavezéri" hatalmukat a kutya felett, a szigorú engedelmességi gyakorlatokon keresztül. Tanítsuk meg kutyánkat, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, de hagyjuk figyelmen kívül, ha követelőzővé válik. 
A figyelemre vágyó kutyák azért ugatnak, hogy észrevegyék őket, és amint valaki közelít hozzájuk, abbahagyják. Különösen zavaró tud lenni, ha kutyánk akkor ugat, amikor éppen beszélünk valakivel. Ez annak az oka, hogy a kutya ilyenkor kirekesztve érzi magát. Ezt a problémát úgy lehet kezelni, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kutya figyelemfelkeltési módszereit (pl., ha ugat, lökdösi kezünket, vagy ha lábunk elé dob egy-egy játékot).
  Üljünk le,  és kérjük a játékot, mielőtt megsimogatjuk és odafigyelünk rá - szüksége van olyan időszakokra is, amikor teljes figyelmünket neki szenteljük, így naponta legalább egy órát játsszunk vagy gyakoroljunk a kutyával.
A "magány-komplexus" miatt ugató kutyák gyakran nagyon ragaszkodnak gazdáikhoz, és az egyedüllétet nagyon nehezen viselik. Ha ez a helyzet, figyeljünk arra, hogy kutyánk jól kimozogta-e magát, mielőtt egyedül hagyjuk (illetve szoktassuk hozzá az egyedülléthez). Tanítsuk meg a "Nyughass!" parancs betartására, ezután hagyjuk egyedül egy szobában néhány percre. Ha a kutya elkezd ugatni, zajongjunk hangosan, hogy a kutya megijedjen, majd menjünk vissza a szobába, s ha csend van, dicsérjük meg, mielőtt ismét kimegyünk. Ezt valószínűleg többször is meg kell ismételnünk, de amint kutyánk hozzászokott, hogy csöndbe legyen, hagyjuk ott egyre hosszabb időre. Az is segít, ha olyan játékot adunk neki, amin érzi a szagunkat.

 Romboló viselkedés

A romboló viselkedés gyakran az unalom és a frusztráció miatt alakul ki. Rágcsálás, karmolás, puha kárpitok vagy személyes tárgyak tönkretétele - ezek mind viselkedési problémákra utaló jelek, de fontos tudni, eredetileg mi is váltotta ki ezeket. A kutyakölykök a fogazás miatt rágcsálnak, de figyelmüket könnyen el lehet terelni a papucsokról és cipőkről - a játékokra. Az idősebb kutyákat is meg kell tanítani, mi a nem elfogadható viselkedés, de az is fontos, hogy minden csábító tárgyat eltegyünk a szemük elől.  
  Olyan romboló tevékenység, mint a puha kárpitok szétszaggatása, vagy éppen a gazda személyes tárgyainak tönkretétele - kellő elfoglaltság hiányára is utalhat. Az unalom a romboló magatartás leggyakoribb oka, és az egyetlen megoldás, ha megfelelő szellemi és fizikai elfoglaltságot biztosítunk a kutya számára. A leszoktatás egyik része, hogy a vonzó tárgyakat elrakjuk a kutya elől. Ha hosszabb időre hagyjuk magára, akkor legyen néhány játéka. Emellett sétáljunk vele, esetleg egy kis engedelmességi gyakorlattal egybekötve.
  A frusztrált kutyák a ház körül is kárt okozhatnak, gyakran ugyanazon a helyen. Ha például egy kutya ki akar jutni, hogy egy macskát kergessen, megrághatja vagy kaparhatja az ajtót vagy az ablak környékét. A tulajdonosoknak vagy kikell találniuk, mi zaklatja fel kedvencüket, vagy egy másik helységben kell tartaniuk - a probléma forrásától távol. 
Ismét felhívjuk a figyelmet: gondoskodnunk kell róla, hogy a kutya jól kimozogja magát, mielőtt elhagyjuk a házat, és hogy legyenek játékai, amikkel játszhat

 Nyugtalanság

Az agresszió után a "magányosság-komplexus" a második leggyakoribb probléma a kutyáknál. Ha vinnyog, amikor egyedül hagyják, és rendkívül izgatott lesz, amikor gazdája visszatér, akkor nagy valószínűséggel e problémával állunk szemben. A kutya megpróbálhatja gazdáját szobáról szobára követni, nagy ragaszkodást mutatva. Megpróbálja fenntartani a szemkontaktust és a lehető legtöbb fizikai kapcsolatot. Ha egyedül hagyják, üvölthet, ugathat vagy tönkreteheti a szobát, amint kijáratot keres. Az ilyen kutyákat meg kell tanítani arra, hogyan fogják vissza ragaszkodásukat, és arra is, hogy biztonságban érezzék magukat, ha egyedül vannak.

  Próbáljuk meg leszoktatni a kutyát a folyamatos követésről úgy, hogy becsukjuk magunk mögött az ajtót, vagy megkérjük családtagjainkat és barátainkat, hogy foglalkozzanak vele. Így egyre kevésbé fog tőlünk függeni.
  Lassan növeljük azt az időt, amíg egyedül hagyjuk a kutyát. Segíthet, ha bekapcsolva hagyjuk a rádiót, vagy egy ruhadarabunkat a fekhelyén hagyjuk, egy másikat pedig a zárt ajtó belső oldalán.

  Ne figyeljünk rá húsz perccel indulás előtt, és húsz perccel megérkezés után. Ne üdvözöljük, csak akkor, ha már megnyugodott.

Ugatási problémák

A kutyák ugatnak, ha izgatottak, idegesek, unatkoznak, vagy ha figyelmeztetni akarnak valamire, ezért a látogatók érkezése mindig nagy zajjal jár. Az ugató kutya hasznos a betörők elriasztására, a rövid vakkantások pedig természetes jelei a kutya izgatottságának. A kutyák gyakran csak azért ugatnak, hogy felhívják a figyelmet magukra, néha félelemből, máskor pedig az izgatottság jeleként, ha sokáig egyedül maradtak.
Hosszan tartó ugatás idegesítheti a szomszédokat, nem beszélve a kutyatulajdonosról. Néhány esetben azért is ugathat, mert boldogtalan - ezt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. A következő gyakorlat segíthet a probléma megoldásában. 

A helytelen viselkedés javítása

Azok a kutyák, amelyek jól idomítottak kölyökkoruk óta, nem okozhatnak komolyabb problémát öregebb korukban sem. A kevésbé jól idomítottak viszont felvehetnek rossz szokásokat, ezek nem csak idegesítőek, de veszélyesek is lehetnek. Ha kutyamenhelyről vettük kutyánkat, lehet, hogy antiszociális viselkedési problémával kell szembenéznünk. Némely probléma a helytelen képzés eredménye, mások a fegyelmezetlen kutya természetes ösztöneinek felszínre törése miatt vannak, megint mások pedig az unalom, szorongás, vagy frusztráltság következményei.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése